Elismerésben részesült a Szennai Skanzen

A Szennai Skanzen AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA DÍCSÉRŐ OKLEVELÉT vehette át október 9-én a Nemzeti Múzeumban megrendezett MÚZEUMI RESTART programon, ahol kihirdették „AZ ÉV MÚZEUMA” -és „AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA” díj nyerteseit.

A Szennai Skanzen „AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA” címért versengett, olyan múzeumokkal, mint a Budapesti Történeti Múzeum – Kiscelli Múzeum, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, a Körösvidéki Múzeum (Nagyvárad, Románia), a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, és a Magyar Nemzeti Múzeum.

Az elismerést Farkas Gergely a Szennai Skanzen múzeumpedagógus, oktatásszervezője, a kiállítás kurátora vehette át az eseményen.

Mesetér - Látványtár – hogyan születik a Szennai Skanzen népszerű pajtájából interaktív mesés foglalkoztatótér?

Egyszerű zsilipelt boronafalú, zsúpfedésű, kétfiókos pajtaként nem csak a nagyméretű mezőgazdasági eszközöket rejtette, mindig fontos helyszíne volt a múzeumnak, különösképpen esős időben és a legnagyobb nyári kánikulában. A széljárta deszkák, poros agyagpadlóján helyet kapott múzeumpedagógiai foglalkozás, játék, rendezvényeken élőszavas mesemondás, színházi előadás is.

A „Mentés másként” – Pajtaprojekt elnevezésű infrastrukturális fejlesztés keretében beltéri foglalkoztató térré és újonnan kialakított látványtári kiállítássá nőtte ki magát a Csökölyi pajta úgy, hogy a régi szerepe is megmaradt.

A kiállítás egy komplex jellegű vitrines látványraktár – látványtár műtárgyainak tematizált rendszerén keresztül jelenik meg a paraszti kultúra tárgyi világa, kiemelten bemutatva a népmesék történeteinek és a mesemondás alkalmainak jellegzetes használati tárgyait. A kiállítás az alkalmazott térkialakítással kíván hozzájárulni a népmesék és a mesemondás mai, XXI. században újonnan teremtett hagyományainak értelmezéséhez, és azoknak a régi falusi, paraszti hagyományokra alapozásához. A mesének köszönhetően a kiállítást játszva, tanulva lehet megismerni.

A Szennai Skanzen első állandó kiállítása a Mesetér-Látványtár, amiben digitális tartalmak is hozzáférhetőek, digitális eszközök itt jelennek meg egyedül a múzeumban, ezek az önálló feldolgozást segítik. Két multimédiás eszközön (érintőképernyős monitor) a teljes kiállítás műtárgy adatbázisa és a tematikus egységek magyarázata található. Itt olvasható somogyi népmesék szövegéhez kapcsoltan a mesetárgyak, melyek alapján a látogató megkeresheti a hozzá tartozó műtárgyat a kiállításban, mely sok esetben varázserővel van felruházva. Eközben a térben hallgathatja az adott tárgyhoz kapcsolódó mesét. A kiállításhoz két az oktatásban is használható társasjáték készült, egyik az látogatói élőszavas történetmesélést segítő Népmesekocka, másik a zselici tájgazdálkodást modellező, magyarázó asztali társasjáték, a Pásztorjáték.

A kiállítás kapcsolódik a múzeumi tárlatvezetésekhez, ami a látogatói igények szerint bővíthető, többek között kurátori tárlatvezetésre. A rendezvényeken a korabeli fonók hangulatát elevenítik meg, előszavas mesemondással mutatják be az új tartalmakat, tavasszal a gyapjútisztítás, nyáron a mezei munkák, ősszel a kukoricafosztás, télen a fonó biztosítja a mesemondást.

A kiállítás és a foglalkoztató tér egyaránt akadálymentesített. A bútorzat és a téralakítás mellett, a legkorszerűbb érintőpanelek, indukcióshurok és tapintható tartalmak segítik az ismeretátadást. Így egyszerre teljesül a hallási, látási nehézségekkel küzdő és a sajátos nevelési igényű látogatók hozzáférhetősége a tartalmakhoz, illetve az átlagos látogatók érzékenyítése is. A kiállításban nem csak a bemutatott és felhasznált anyagok, tárgyak tapinthatóvá tétele viszi közelebb a hagyományhoz, az átadni kívánt ismeretekhez a látogatót, külön hangsúlyt fektettünk a hallott és olvasott nyelvi tartalmakra is. Ezen keresztül a látogatók egy még élő, de a XXI. században már kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert világba pillanthatnak be.